Aprólékosság és állandó kettősség – Olvasólámpa Szabó T. Annával

A Művészetek Házának beszélgetős-felolvasós rendezvényére január 18-án ezúttal Szabó T. Anna író, költő, műfordító érkezett vendégül, akinek beszélgetőtársa Éltető Erzsébet irodalmár volt.

A költőnő nevét az elmúlt években sokszor láthattuk, hiszen számos kötete jelent meg: többek között a Senki madara, a Fűszermadár vagy a Törésteszt című könyvek. Már a beszélgetés elején megtudhattuk, hogy Veszprém nagyon is közel áll Szabó T. Annához, hiszen szülei egy darabig ebben a városban éltek, így sok időt töltött itt.
Hogyan vált ő íróvá és költővé? Szabó T. Anna szerint abból lesz író vagy költő, akinek sokat olvasnak. Ebből a szempontból neki adott volt a környezet gyerekkorában: könyvek, versek, zene vette körül őt. A legfontosabbak, akiket kiemelt a beszélgetésben, azok Áprily Lajos, Szabó Lőrinc és Szabó Magda voltak, őket érzi a hozzá legközelebb álló alkatoknak. Szabó Magda nemcsak az írásai által vált kedvessé számára, hanem a neve miatt is: így hívják anyukáját is, ezért olyan, mintha rokonok lennének. Írásainak aprólékossága egyrészt apukájától eredeztethető, aki biológus volt: mindent közelről, részletesen megfigyelt; másrészt pedig Nemes-Nagy Ágnes költészetének hatása. A vers éjszakája című novellájában – amit fel is olvasott számunkra – is meg lehet figyelni ezt a pontosságot, fotószerűséget.
Nemcsak az aprólékosság, hanem a kettősség, Éltető Erzsébet szavával élve a „mérlegállás” is meghatározza a költőnő írásait: mindig is kereste az egyensúlyt az objektivitás és szubjektivitás, az értelem és érzelem között.
Kicsit részletesebben a Senki madara című könyvéről esett szó, amely Szabó T. Anna elmondása szerint a legszemélyesebb könyve, bár felkérésre írta. A könyvben megjelenik a a magyar-japán kultúra keveredése, a szerelem fájdalmas abszurditása, illetve a női függetlenség művészként, de a kötet igazi erejét a légies képek adják meg igazán, amelyeket Rofusz Kinga rajzolt.
A költőnő a beszélgetés során közvetlen volt és barátságos, és több írását is – mint a Szőlő, Haszon, és Szülni vágyom című verseket – felolvasta nekünk, amelyek által lényegében megismerhettük stílusát és kedvet kaphattunk arra, hogy részletesebben is megismerkedhessünk munkásságával.

covers_341848

Fotó: internet