Balaton, te csodás

Veszprémbe járó egyetemistaként szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen az ország egyik legszebb és turisztikailag leglátogatottabb területén, a Balaton kiemelt turisztikai fejlesztési térségben folytathatjuk tanulmányainkat. Ebben a tanév olyan szerencsés helyzetben voltam, hogy az Innovációs És Technológiai Minisztérium ÚNKP-19-3 Kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának szakmai támogatásával lehetőségem nyílt kutatásokat folytatni a térségben található kulturális turisztikai attrakciókról és azok vendégköréről. Ennek eredményeiről szeretnék nektek is röviden beszámolni.

Mi is pontosan az Balaton kiemelt turisztika fejlesztési térség? A térség 2016-ban jött létre, pontos lehatárolását és nevesítését pedig a 1861/2016. (XII. 27.) számú kormányhatározat tartalmazza. A rendelet alapján jelenleg 174 település tartozik ide, melyek Veszprém, Somogy és Zala megyében találhatóak meg. Ebben a cikkben természetesen nem szeretném felsorolni ezt mind, hiszen a Ti időtök is véges, de a teljesség igénye nélkül kiemelnék belőle néhányat, melyek meghatározó szereppel bírnak a kulturális turizmus szempontjából.

Kezdjük mindjárt a mindenki által hőn szeretett Veszprémmel. Azt hiszem senkinek nem ismeretlen a Lackó Dezső Múzeum, a Várbörtön, a Szaléziánum, a Szent Mihály Székesegyház vagy a Gizella Kápolna. Ha Te már mindezt láttad, akkor érdemes elkirándulni a környékben található településekre is. Veszprémet elhagyva, nyugat felé indulva, alig 15 perces autókázás után Nagyvázsonyban találjuk magunkat, ahol megelevenedik a történelem a Kinizsi vár és fantasztikus idegenvezetői által. Nagyvázsonyból a Balaton partjaihoz közeledve Balatonfüred ékességeibe botlunk. A nemrégiben megnyitott Vitorlázeum vagy a Zsidó Kiválóságok háza sok-sok érdekeséggel vár bennünket, de izgalmas időtöltést ígér a Jókai Mór Emlékház vagy a Vaszary-Villa is. A közelben található Tihanyi Apátságot pedig azt hiszem senkinek sem kell bemutatni, a családi vagy iskolai kirándulásoknak köszönhetően a többség szép emlékekkel rendelkezik a településről. A Balaton körül megrendezésre kerülő nyári fesztiválok közül kiemelkedik a Művészetek Völgye, mely szintén a térségben található három település, Kapolcs, Vigántpetend, és Taliándörögd helyszínein fogadja látogatóit. Nyugatabbra haladva Szigliget, majd a partot észak felé elhagyva Sümeg váraiba botlunk, melyek szintén hagyományos és rendkívül közkedvelt kirándulási helyszínnek számítanak Magyarországon. A Balaton nyugati szélén Keszthely és a Festetics-örökség várja a látogatókat, az itt található számos érdekes témájú múzeum pedig sosem hagyja cserben a nyaralókat. A déli part inkább a vízparti időtöltésekre specializálódott, de az itteni települések sem szűkölködnek látnivalóban. Van itt Téglamúzeum (Balatonboglár), Hajózástörténeti Látogatóközpont (Balatonföldvár), Postamúzeum (Balatonszemes), Jókai Attila Emlékház (Balatonszárszó), de még Ásványmúzeum is (Siófok).

A térség a Központi Statisztikai Hivatal vendégforgalmi adatai alapján is kiemelkedő helyet foglal el hazánk turizmusában. Az elmúlt három évben például a külföldi látogatók Budapest és a Nyugat-Dunántúli régió után a legtöbbször ezen a területen töltötték el nyaralásaikat. A magyar turisták körében pedig abszolút kedvencnek mondható a térség, hiszen honfitársaink is szívesen és nagy számban töltik el szabadidejüket a tó körül. A kereskedelmi szálláshelyeken (pl. szálloda, panzió, kemping, ifjúsági szálló) regisztrált vendégéjszakák alapján a térség legtöbbek által meglátogatott települései Siófok, Hévíz, Balatonfüred, Zalakaros, Zánka, Zamárdi, Tihany, Balatonalmádi és Tapolca. Sajnos, a hazai turizmusra jellemző szezonalitás, vagyis a turisták és az általuk igénybe vett szolgáltatások számában megfigyelhető időbeni ingadozás erre a térségre is rányomja a bélyegét. A látogatók főként a nyári időszakban (júniustól augusztusig), vagyis a szezonban érkeznek, a többi hónapban azonban jelentősen csökken az érdeklődés a Balaton iránt. Ez nem éppen ideális helyzet, gondoljatok csak vissza legutóbbi, főszezonban eltöltött nyaralásotokra. A sok turista egyidőben érkezik és egyszerre akar kipróbálni mindent. Ez a helyieknek és a vendégeknek is kellemetlen, hiszen bizonyos hónapokban elviselhetetlen a tömeg, máskor pedig alig lézeng valaki a tóparton és a nevezetességek környékén. Ha ennél kicsit egyenletesebben oszlana el a tömeg az év 12 hónapja során, mindenki jobban érezhetné magát. Ahogy az előbbiekben bemutattam, ehhez a térségben már most is szinte minden elérhető. Rosszabb idő esetén az itt található múzeumok, kiállítások, látogatóközpontok, történelmi épületek és várak kiváló kikapcsolódási lehetőséget kínálnak mindenkinek.

A régióval kapcsolatban végzett kutatásaim során turisztikai szakembereket interjúvoltam meg arról, hogy milyen a Balaton kulturális turizmusa, majd az itt található egész évben nyitva tartó attrakciókat egy online kérdőív segítségével arról kérdeztem, hogy hogyan jellemezhetőek a vendégeik. Miről számoltak be nekem? A Balaton térségét főként a 65 év feletti korcsoport tagjai látogatják nagy számba, akik utazásaik során gyakran szervezett csoporttal érkeznek. Mellettük jelentős az egyéni szervezéssel ide látogató családok, kisebb baráti társaságok aránya is. Azonban az is megfigyelhető, egyre több 40 év körüli, magasan képzett turista fordul meg a térség kulturális turisztikai nevezetességeinél. A válaszadók arról is beszámoltak, a mai vendégek már nem érik be azzal, hogy egyhelyben álldogálva táblákat olvassanak vagy képeket nézegessenek hosszú órákon keresztül. Egyre többen keresik azokat a játékos feladatokat, melyek segítségével ők maguk is bevonódhatnak és interaktívan részt vehetnek a kiállítások bemutatásában és megismerésében. Szerencsére egyre több látványosság érzi az ilyen jellegű fejlesztések szükségességét és igyekszik kínálatát ezen irányvonal mentén bővíteni a látogatók nagy-nagy örömére.

Ha Te is ellátogatsz idén a Balatonhoz, ne feledd hát, hogy egy esős vagy kicsit hűvösebb nap sem jelenti azt, hogy nem tudod majd elfoglalni magad. Rengeteg kiváló helyszín vár arra, hogy végre Te is felfedezd!

A cikk alapjául szolgáló kutatása az Innovációs És Technológiai Minisztérium ÚNKP-19-3 Kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának Szakmai Támogatásával Készült.

Fotók: pixabay.com