Fenntarthatóság, ahogy eddig nem ismerted

A fenntarthatóság divatos fogalommá vált az elmúlt években. Biztos vagyok abban, hogy sokféle helyzetben hallottátok már ezt a kifejezést, de vajon tudjátok-e, hogy mit jelent pontosan, és ami még fontosabb, a mindennapokban, vagy akár nyaralás közben betartjátok-e a hozzá kapcsolódó írott és íratlan szabályokat?

hotel-2376536_1280

A fenntartható fejlődés minden gazdasági ágazat számára komoly kihívást jelent. A turizmusban azonban fokozottan megjelenik ez a kérdés, hiszen ott nem csupán a szolgáltatókon múlik a fenntartható működés, hanem a vendégeken is. Jogosan merülhet fel bennetek a kérdés, hogy hogyan legyen fenntartható a turizmus? Gonda Tibor (2016) szerint a fenntartható turizmus az, amikor a turisták törekednek arra, hogy a meglátogatott nevezetességek, szálláshelyek és területek az utódaik számára is megőrződjenek. Hogyan lehetséges mindez? Például úgy, ha a turisták és a számukra szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások is figyelmet fordítanak a fenntarthatóság alappilléreire, amelyek tartalmazzák a környezeti, a gazdasági és a társadalmi szempontokat is.

Természetesen nem csupán a vendégek lehetnek hibásak mindezek elmaradásában, hanem maga a szálloda is. Az elmúlt hónapokban felmérést végeztem a magyarországi gyógyszállodák körében, arra voltam kíváncsi, hogy ők foglalkoznak-e a fenntartható fejlődés és üzemeltetés kérdéseivel. A kérdőívemet a hazánkban üzemelő 39-ből 20 db gyógyszálloda töltötte ki, a még részletesebb információkért azonban interjút is készítettem néhány szállodaigazgatóval és szállodai szakemberrel is. Ha nem vagytok betegek, talán azt gondoljátok, hogy a gyógyszállodák számotokra nem érdekesek, de hazánkban minden ilyen jellegű szálloda széleskörű wellness szolgáltatásokat is kínál, amelyek igen közkedveltek.

Gondolkodtatok már azon, hogy nyaralás közben, például egy szállodai tartózkodás során milyen mértékben terhelitek a környezetet, illetve a helybéli lakosokat, a dolgozókat? Tudtátok-e, hogy egy globális szintű, 2009-es felmérés alapján (Sloan et al.) egy szállodai vendég naponta átlagosan 170-440 liter vizet fogyaszt, valamint 1 kg szemetet termel, aminek köszönhetően a szállodák váltak a környezet szempontjából legnegatívabb kereskedelmi épületekké? Most talán azt gondoljátok, hogy Magyarországon kicsi ország lévén jelentéktelen ez a probléma, ám a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2017-ben csupán a hazai gyógyszállodák 2.546.000 darab vendégéjszakát realizáltak. A szorzást már rátok bízom, de higgyétek el, a globális átlaggal számolva nem kevés víz fogyott el, a keletkező hulladékról már nem is beszélve. Azt se feledjétek, hogy ez a mennyiség csupán a gyógyszállodákhoz, tehát összesen 39 hotelhez kötődik. Tavaly a Magyarországon működő szállodák átlagos száma 1004 volt, a fogyasztók által eltöltött vendégéjszakák teljes száma pedig több mint 22 millió.

hotel-1330850_1280

Elkeseredni azonban semmiképpen sem kell, hiszen az mindenképpen jó hír, hogy a magyar gyógyszállodák mindegyike fontosnak tartja a fenntartható működést. Kevésbé örömteli azonban, hogy mindössze 12 hotel rendelkezik erre vonatkozó közép- vagy hosszú távú stratégiával és sajnos ezekben az esetekben sincs ennek írásos nyoma. Annak eldöntését rátok bízom, hogy egy szóbeli megegyezés mennyire tekinthető valódi, több éven át követhető stratégiának. Az üzleti szereplők, mint mindenhol, a szállodaiparban is nagyon fontosnak tartják a nyereséget. A megkérdezett gyógyszállodák többsége a fenntarthatóság profit- és imázsnövelő, valamint költségcsökkentő hatását fontosnak vagy nagyon fontosnak értékelte. A gyógyszállodák számára különösen fontosak a természeti erőforrások, hiszen a szolgáltatásaik nagy része termál- vagy gyógyvízhez, iszaphoz, vagy más természeti erőforráshoz kapcsolódik. Azt hiszem, mindannyiunk számára jó hír, hogy az energiafogyasztásra és a természetes erőforrások használatára különös figyelmet fordítanak. A hotelek több mint fele használ valamiféle megújuló energiaforrást, amely általában napkollektorokat és geotermikus energiát jelent. Természetesen a vendégek viselkedése is nagyon fontos. A megkérdezett szakemberek szerint nagy különbség van a hazánktól keletre és nyugatra elhelyezkedő országokból érkezők hozzáállása között. A nyugatiak szívesen gyűjtik szelektíven a szemetet, ügyelnek arra, hogy ne pazarolják az energiát, ezzel szemben a keletről érkezők többsége lazábban kezeli ezt a kérdést és kevésbé felelős magatartást tanúsít. Talán eszetekbe jutott már, hogy a vendégek viselkedése mellett a dolgozóké is kritikus. Minden megkérdezett szálloda törekszik arra, hogy a munkavállalók is magukénak érezzék a fenntartható működésre való törekvéseket, sajnos azonban nem minden esetben járnak sikerrel, sőt, találkoztam olyannal is, ahol még a vezetők sem ügyelnek az energiatakarékosságra.

Fenntarthatósági szempontokat figyelembe véve nagyon fontos még a társadalmi haszon. A megkérdezett magyar gyógyszállodák mindegyike szokott valamiféle támogatást nyújtani a helyi közösségek, intézmények számára, de figyelnek arra is, hogy a dolgozóik 90%-a helyi vagy környékbeli lakos legyen. A partnerek kiválasztása terén sajnos már nem ilyen rózsás a helyzet. A felmérésben részt vevő szállodák egyharmada nem foglalkozik azzal, hogy a beszállítók hogyan vélekednek a fenntarthatóságról, a legnagyobb részüket csupán részben érdekli ez a kérdés és mindössze hárman tartják ezt kiemelkedően fontosnak. A kutatást folytatom tovább, hogy további információkat szerezzek a hazai helyzetről.

Adja magát a kérdés, hogy vajon mit tehetünk mi, fogyasztók? Többet, mint gondolnátok, hiszen a mindennapokban és a nyaralás során tanúsított felelős magatartás kis csepp a tengerben, azonban ha sokan vagyunk, egy patakot, folyót, de akár óceánt is megtölthetünk.

A cikk alapjául szolgáló kutatás az Emberi Erőforrások Minisztériuma UNKP-17-3 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának támogatásával készült.

(Fotók: pixabay.com)