A mesterséges intelligencia – Csányi Vilmos előadása az Éjszakai Egyetemen

Az Éjszakai Egyetem programja az Eötvös Károly Megyei Könyvtár Kisfaludy termében kapott helyet március 30-án. Csányi Vilmos előadását hallhattuk, amely A mesterséges intelligencia címet kapta. Rengeteg ember gyűlt össze, a folyosókról és az irodákból kellett székeket szerezni, de még így sem volt mindenkinek ülőhelye. Vendégünk beszélgetőpartnere dr. habil Géczi János, egyetemünk oktatója volt, aki egyben Csányi Vilmos jó barátja is.

csányi 2

Kezdésként a tanár úr egy magánkérdéssel fordult előadónk felé, mégpedig a Nagy Kutya csillagképről érdeklődött. Mint kiderült, a Magyar Újságíró Szövetség jóvoltából a csillagkép 1999 óta a professzor úr nevét viseli. Bár a csillagképet szabad szemmel nem lehet látni, ez mégis hatalmas megtiszteltetés. Ezután szó volt Csányi karrierjéről, munkásságáról, amely elég sokszínű. Vegyészként kezdte ugyanis, még egy biokémiai témájú könyve is megjelent, aztán nem sokkal később az etológia felé kezdett el érdeklődést mutatni. Az elmúlt tíz évben pedig szépirodalmi íróként tartják számon a legtöbben. Előadónk ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy ő egy szabad ember, és azt csinálja, amihez kedve van.
Humán ökológusnak, etológusnak, „kutyák atyjának”, „kutyalógusnak” is emlegetik. A szakmaváltását azzal magyarázta, hogy számára a humán etológia érdekesebbnek, izgalmasabbnak bizonyult. Azt mondta, hogy egy írónak jó humán etológusnak kell lenni, illetve kihangsúlyozta, hogy jó emberismeret nélkül nem lehet valakiből humán etológus.
Mindezek után a tanár úr három könyvet emelt ki, amelyekről hosszabban beszélgettek. Először A kentaur természetrajza című könyvről volt szó, amelyet Csányi írt, és Makovecz Benjamin egészítette ki rajzaival. Olyan kentaurt akart leírni, amely biológiailag is működőképes, ez pedig nyilván maga után vonja azt, hogy a kentaurt ökológiailag is működővé kell tenni. Ezek mellett pedig a kentaur kultúrát is megalkotta, a könyv fele pedig ennek a kultúrának a bemutatásáról szól.

Ezután Marci, a beszélő kutya került előtérbe, érintve ezzel Csányi egyik legkedveltebb témáját: a kutyákat. Vendégünk azt mondta, hogy a könyv a tudomány belső világáról szól, hogy hogyan működik a tudomány. Azért érdekes ez a könyv, mert szépirodalmi mű, azonban, ahogy azt Csányi Vilmos is mondta, a tudomány témáját is érinti. Mindez alapján pedig előadónk szavai, miszerint „qz igazán fontos dologról csak mesélni lehet”, pont illik ehhez a könyvhöz.
Az Ő ott bent-ről beszélgettek legutoljára, amely 2016-ban jelent meg. Ez a könyv a hiedelmekről és a szuperintelligencia tudatáról szól. A fiktív történetben egy veszprémi antropológus tudatát másolják le, ahol a mesterséges intelligencia áll a kutatások középpontjában. Ennek kapcsán került szóba az intelligencia témája. Csányi szerint a tudósok nagy része azt gondolja, hogy csak emberi intelligencia létezik, és amikor az állatok intelligenciáját vizsgálják, akkor az ember intelligenciájához hasonlítják. Mindig emberi tulajdonságokat akarunk adni egy másik szisztémának. Ezért nem tudunk semmit az intelligenciáról.
Az előadás végén szép számmal érkeztek kérdések, amelyekre alapos választ kaptak az érdeklődők. Összességében egy remek előadásnak lehettünk fül- és szemtanúi, ahol nem egyszerű témákat boncolgattak az előadók, de mégis érthető és érdekes volt. Reméljük, többször is ellátogat majd hozzánk a professzor úr.

Fotók: Filozófia, Történettudomány és Antropológia Intézet