Nem túl messze…

…egy újabb paradicsomi helyszínen jártunk. Ausztria sokszor és sokféleképpen érintett már meg, szerencsére főként pozitívan. Most sem volt ez másképp: városnézés, csokoládé- és hegyi túra is belefért a hétvégi programunkba, azaz kimaxoltunk 3 napot Graz környékén.

20180818_173633

Magyarországról Szombathelyet érintve juthatunk el legkönnyebben „Ausztria zöld szívébe”, Stájerországba, ahol csodás, üdítő és édes napokat tölthet el az utazó.
Első állomásként érdemes a riegersburgi csokigyárat beiktatni, hiszen egy jó és finom kezdet már megalapozza a többi nap hangulatát, s csak arra kell ügyelni, hogy mértéket tudjon tartani az ember a tömérdek csokoládéfajta kóstolgatása közben. Csokiszökőkutak, forró csokoládé, tört és kavart masszás édességek mindenfelé és mindenféle ízesítésben, csak még vonzóbb helyszínné varázsolják a gyárat. Ötletekben nincs és nem is volt hiány, a turistákra és rajongókra szépen felkészültek, perui kakaóbab-ültetvényekről szóló kisfilmmel kezdve végigjárható és ízlelhető a késztermékig minden. Az udvarban, a nem csak gyerekeknek kialakított Ehető állatkert több órás kikapcsolódást nyújt, miközben a túlzott csokifogyasztást követő bűntudatot is csillapítjuk a sétával, hiszen közben „lemozogjuk” a bevitt – nem elhanyagolható mértékű – kalóriamennyiséget (na persze!). Van állatsimogató, „rózsaszín golf-pálya”, de a legviccesebb számomra az ötletek temetője, ahol emléket állítottak a be nem vált ízesítésű csokoládéknak.

Graz (tudom, hogy magyarul Grác, de nekem ez nem jön magától, szóval maradok az eredeti városnévnél, remélve, hogy ez nem szúrja senki szemét) megnyugtató, tiszta és vidám hangulatú, érzetre inkább kisvárosias, pedig a főváros után a második legnagyobb népességgel bíró település az országban. Az óváros méltán került a Világörökség listájára 1999-ben: a gyönyörű épületek, szép parkok élhető és lélegző lakhellyé és turistacélponttá teszik a várost. Ha már ott vagyunk, a Schlossbergre fellépcsőzni, felsiklózni vagy felliftezni kötelező. Az óratorony, amely a város szinte minden pontjáról látható, igazi jelképpé vált az idők során. Ha beütöd a keresőbe Grazot, nagy százalékban erről találsz képet. Elsőre nem tudtam, mi lehet olyan vonzó egy óratoronyban, de a valóság megadta a választ: a hangulata, a helye és a környezete teszi: ahogy a város fölé magasodik. Van lentebb vár (Burg) is, de kevésbé impozáns, ezáltal kevésbé érdemes is a felkeresésre. Viszont akadnak még érdekességek: 2003-ban Európa kulturális fővárosa lévén építettek két meglepő küllemű objektumot: a várost átszelő Murán épült lebegő szigetet (Murinsel) és a földöntúli masszára hasonlító Művészetek Házát. Ezenfelül mauzóleum, kis kávézók és éttermek, nem túl drága, de színvonalas szállások várják a leendő és visszatérő látogatókat, minket és titeket.

20180818_143702A legjobbat a végére hagytam, ugyanis a várostól északra egy újabb csoda fogadott minket Mixnitzben, méghozzá a hely, amit úgy hívnak, hogy Medve-szurdok (Bärenschützklamm). A több ezer lépcsős (falétrás és -hidas) gyalogút vízesések mellett, alatt és felett vezet, a kristálytiszta vizű, gyors sodrású patak pedig kellemesen hűti a levegőt. Fárasztó túra nagy szintkülönbséggel, amire több év múltán is örömmel tekinthet vissza, aki legyűri esetleges fóbiáit (tériszony, klausztrofóbia), és nem fél a többnapos izomláztól. Szívből ajánlom a környéket, tavasztól őszig bármikor!

Fotók: Alka Tímea