Pangásból buli!

A 25. VEN első napjának délutánja központi D!RH programmal telt a Burn Party Arénában. Leginkább csak a csapatok tagjai voltak jelen, akik diákrektor jelöltjüket biztatták, beszélgettek, iszogattak, lazultak, stb. Biztosan felmerül bennetek a kérdés, hogy miért is kellett biztatni a kedves jelölteket?

Azért, mert az idei diákrektor jelöltek és leköszönő diákrektorunk (Tibes) egy véleményem szerint borzasztóan kreatív, viszont a világ legértelmetlenebb játéka címért nagy eséllyel induló, de mindenesetre vicces játékban mérték össze az erejüket és szórakoztatták a kicsi, de annál lelkesebb nézőközönséget. A vetélkedő célja az volt, hogy a résztvevők a világot szigetelőszalagnak tűnő anyaggal a szemük elé szerkesztett távcsövön keresztül szemlélve egymás kapujába juttassanak egy labdát. A kapuk persze sörpadokból „készültek”, a botorkálás pedig garantált volt.

Az idő előrehaladtával egyre többen gyűltek össze a nagysátorban, kicsit megélénkült a hangulat, kisebb tömeg alakult ki.

18:30-tól kezdődően a VEN híradót tekinthették meg az érdeklődők. Ebben többek között beszámoltak a hétfőn megnyílt, a VEN történetéről szóló kiállításról, az idei rendezvény előkészületeiről és a hétfői történésekről is. A híradó után a VEN története során az ötödik D!IRH videó következett. (Remélem, mondanom sem kell, hogy nagyon szórakoztató volt.)

Ezután az következett, amire már mindenki hatalmas izgalommal várt, a nap főműsorai. A keddi napon két csapat mutatkozott be a fesztiválozóknak.

Elsőként, egy rövid D!IRH felvezetés után a HellÁSZ nevű csapat tagjai léptek a színpadra, kicsit görögös hangulatot varázsolva a nagysátorba. A műsor tánccal, élő énekkel kezdődött, majd egy kis versike következett, aztán újra tánc és buli.

A csapat műsorának története egy görög tragédiát elevenített meg, persze cseppet sem tragikusan. Eljátszottak egy csomó mindent, voltak parodizált jelenetek egészen a Csillagok háborújától a szumó birkózásig és egy rakás különféle tánc. Nagyon élvezhető és szórakoztató volt!

Ezután a csapat kortesfilmje következett. A videóban a főhős, Hercules kalandjait követhettük nyomon. Hercules feladata a fény megtalálása volt. Küldetésében segítői is akadtak, a kalandok során a többi csapat tagjaival is találkozott és végül természetesen megtalálta a fényt is, amit „instant” meg is ivott. A HellÁSZ műsora végül a csapat közös táncával és énekével ért véget

Kisebb technikai szünet után a GyerekVENőrző műsora következett. Természetesen most is volt egy rövid D!RH-s beharangozó produkció, ami után a csapat kisfilmjét vetítették le. A csapat műsorának fő témája az óvoda volt. Már a kisfilm alatt is ráhangolódhatott az ovis hangulatra a kedves néző, hiszen a történet egy óvodában kezdődött és ott is folytatódott. A videó alatt könnyedén előtörhettek óvodás emlékeink, mint például a délutáni alvás, vagy éppen a „tornaóra”, a közös játék, stb.

A GyerekVENőrző csapat főműsora kevésbé harsányra sikerült mint a HellÁSZ-é. Itt nem láthattunk intenzív mozgást igénylő, nagy tömeges táncjeleneteket a színpadon. Az egész inkább egy valódi óvodai műsor hangulatát idézte, persze nem óvodás szintű, hanem profi kivitelezésben. Maga sem tudom hogyan, de jól csinálták. Műsoruk egy verssel fejeződött be, melyet a csapat diákrektor jelöltje, Balázska szavalt el. A nézőközönség lélegzetvisszafojtva hallgatta a szavalatot, a korábbi zsivaj teljesen megszűnt. A vers végén természetesen mindenki éljenzésben tört ki, amit a csapatok persze meg is érdemeltek.

Annak ellenére, hogy a délután még inkább a pihenés, beszélgetés jegyében telt, estére megérkeztek a diákok, oktatók, szórakozni vágyók és elég rendesen beindult a buli, felélénkült a hangulat. A koncertek már a csapatok műsorai alatt elkezdődtek. Ahogyan a főműsorok véget értek, egyre többen látogattak el a nagyszínpadhoz és élvezték a fellépők produkcióit. A hangulat talán az utolsó nagyszínpadi esemény, a Kelemen kabátban koncert előtt ért a tetőfokára. A fiúk ki is tettek magukért és fergeteges hangulatot teremtettek az N épület melletti placcon.

 

Strack Flórián