Te jelentkezel? 6 dolog, amit tudnod kell a PhD képzésről.

Amikor szimpatikus főszerkesztőnk arra kért, hogy PhD hallgatóként írjak a doktori képzésről, mélyen elgondolkodtam. Elgondolkodtam azon, hogy mi pontosan a doktori képzés. Arra jutottam, hogy a PhD képzés a tudományos élet fellegvárába vezető, széles, kátyúkkal tarkított, hatalmas árkokkal szegélyezett út, melyen disszertáció megvédésének időpontja úgy száguld feléd, mint egy megvadult, 24 tonnás járműszerelvény.

img_1438

Hogy eme olykor nyomasztó érzésen kívül mit ad a doktori képzés? Nehéz kérdésnek tűnhet, de valójában nem az, hiszen egyetlen szóval megválaszolható. Lehetőséget. Lehetőséget arra, hogy tanulj, művelődj, kapcsolati hálót építs, biztosítsd a megélhetésedet és bizonyos szempontból egy kicsivel több legyél, mint a társadalmunkat alkotó személyek jelentős része.

A doktorandusz hallgatók mindennapos tevékenysége sokak számára homályba burkolódzó terület lehet. Mégis, mit csinál pontosan egy PhD hallgató? A válasz egészen egyszerű és talán még unalmasan is hangzik: tanul, vizsgázik, kutat, publikál, konferenciákon vesz részt, tehát utazik, munkájával tanszéki, vagy egyetemi kollégákat segít ki. Órát tart, órákat helyettesít, alap-, vagy mesterszakos témavezetést vállal, projektek megvalósításában vesz részt és persze azon dolgozik, hogy időben és megfelelő minőségben befejezze a képzés megkoronázásának tekinthető doktori disszertációt. Az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgató munkájáért ösztöndíjat kap, amely az első két évben havi 140, a második két évben pedig havi 180ezer forint. Ezt alkalomadtán lehetséges még kiegészíteni különféle ösztöndíjakkal és projektmunkákkal.

online-3412473_1920

Mi kell ahhoz, hogy az egyszeri hallgató PhD képzésben vegyen részt? Mindenképpen kell hozzá egy alapszakon és egy mesterszakon megszerzett oklevél, egy elhivatott témavezető, egy jónak és érdekesnek tűnő téma, valamint néhány maroknyi elszántság és elhivatottság. A képzés összesen négy évig tart. Az első két év során tantárgyakat és hozzájuk kapcsolódó vizsgákat kell teljesíteni, az alap-, és mesterszakhoz hasonlóan. Igen, ez azt jelenti, hogy tanulni kell. A képzés első igazán fontos mérföldkövéhez a második évének végén érkezik a doktorandusz, hiszen komplex vizsgát kell tennie, amely leginkább talán egy záróvizsgához hasonlítható. A vizsga elméleti része az első két év tantárgyaihoz kapcsolódik, míg a második részt a hallgató egyéni, kutatói előrehaladásáról szóló beszámoló szolgáltatja. A képzés második két évében már nincsenek tantárgyak, a hallgató az egyéb egyetemi és tanszéki elfoglaltságain kívül a saját előmenetelével kell, hogy foglalkozzon. Kutatnia és publikálnia kell, szakmai konferenciákon kell részt vennie, valamint el kell készítenie a doktori disszertációt és fel kell készülnie annak a megvédésére.

Megéri-e doktori képzésre jelentkezni? Azok alapján, amiket ezidáig a képzés során tapasztaltam, a válaszom igen, de végső, a teljes folyamatot összegző véleményt szívem szerint majd csak akkor mondanék, ha már fejemen lesz a talár sapka, kezeimben pedig az elfehéredő ujjakkal szorongatott doktori oklevél.

adult-education-3258944_1920

Lehet, hogy egy mesterszakos tanulmányai végén járó hallgató számára mindez ijesztő lehet. Ez azonban nem gond, úgy vélem, hogy a legtöbb PhD hallgató számára is az volt. Ha érzel magadban érdeklődést a tudományos életpálya iránt, azt javaslom, ne habozz. Bármily félelmetesnek is tűnik a doktori képzés, ne felejtsd el, hogy a barátok, a hallgatótársak, az egyetem, a kar, a tanszék és témavezetőd mindig melletted állnak. Mi baj lehet, egy próbát mindenképpen megér, ugye?

(Fotók: archív, pixabay.com)