Tükörben az új HÖK-elnök

Számos feladat, őszinte kommunikáció, egy cél. Ezek voltak Andorka Miklós prezentációjának összefoglaló kulcsszavai az EHÖK alakuló ülésén. 14:9-es szavazataránnyal nyerte el a Hallgatói Önkormányzat bizalmát egy évre.

Egyetlen jelöltként pályázott a HÖK-elnöki tisztségre immár másodszor. Évek óta legalább két jelölt küzdött a hallgatók bizalmáért. Andorka Miklóst elsőként arról kérdeztem, hogyan értékeli indulóként?

dsc_3532a

–         Ez a sajátos helyzet annak köszönhető, hogy a választást megelőző időszakban egy széles támogatottságú csapatot próbáltam felépíteni, és ebből kifolyólag az egyjelöltes indulás valósult meg. A helyzetet abszolút szerencsésnek találom, szerintem ez a követendő példa, hogy a HÖK-elnök-választás ne a hatalmi harcról szóljon, hanem egy jól felépített rendszernek csak megerősítése legyen.

–         Ha tükröt tartunk a mostani HÖK elé, mit látsz benne?

–         Látok benne hiányosságokat, hibákat, sok lehetőséget, még több rátermett embert, és ami a legfontosabb, látok benne erőt és határozottságot.

–         Mit látsz a hallgatók szemében?

–         Sajnos ez évek óta fokozódó tendencia, hogy a Hallgatói Önkormányzatot, a választásokat és a HÖK-kel kapcsolatos összes történést nézve egyre nagyobb a hallgatói érdektelenség. Mindenképpen szeretném ezt a folyamatot megállítani, de legjobb lenne visszafordítani, mert a HÖK-nek szüksége van a hallgatók támogatására, hogy még jobban tudja képviselni érdekeiket, és még jobban el tudja látni feladatait az egyetemi rendszeren belül.

–         Hogyan szeretnéd a problémákat orvosolni az elkövetkező egy év alatt?

–         Ez problémafüggő természetesen. Minden nehézségnek más megoldási módjai vannak, de ami az összesben egyezik, hogy alapos szakmai felkészültséggel és komoly csapatmunkával gyakorlatilag bármi leküzdhető. Amit fontosnak tartok, az egyetem vezetésével, szervezeteivel ezeket a problémákat együttműködéses viszonyban sokkal egyszerűbb megoldani.

–         Pályázatodban elsőként a kreditindex kérdéskörével foglalkozol. Mi lehet a – mindenki számára megfelelő – megoldás ezzel kapcsolatban?

–         Ez hosszú vizsgálatok és egyeztetések tárgya lesz az elkövetkező egy évben, hiszen most nem látok olyan rendszert, ami mindenkinek jó. Azt az utat kell megtalálni, amivel ha nem is azonnal, de középtávon elérhető a cél. Ez egy évet jelent, a ciklusom végére ezt a kérdést mindenképp szeretném tisztázni. Nagyon sok tényezős a dolog. Függ törvényi rendelkezésektől, az Oktatási Igazgatóságtól – meg természetesen tőlünk is. Számos egyeztetés vár ránk.

–         Az új HÖK első intézkedéseként a Szenátus ülésén lekerült a napirendről az elektronikus index kérdése. Miért?

–         Ennek egészen egyszerű okai voltak, a Szenátus elé beterjesztett határozati javaslatban több olyan pont volt, amit a HÖK nem tudott elfogadni, mert nem a hallgatók érdekeit szolgálta. Az egyik ilyen, hogy egy félévben egy alkalommal lehetne kikérni az Oktatási Igazgatóságtól az index papíralapú hivatalos példányát ingyenesen. Úgy éreztük, hogy ennek a javaslatnak még egy egyeztetésen át kell esnie, hiszen felmerültek benne olyan kérdések, amivel nem jártak volna jól a hallgatók. A hivatalos ügymenetet követően reményeim szerint a következő félévtől lehet majd bevezetni az elektronikus indexet.

–         Pályázatodban arról írsz, hogy fontosnak tartod erősíteni az összes képzési hely közötti kapcsolatot. Nagykanizsa most kiemelt szerephez jutott a vezetőségben, a Georgikon Kar számára visszalépést jelenthet.

–         A stratégiai elnökhelyettesi pozíció egy olyan poszt, amit nem kötelezően kell kinevezni, választható. Valóban az előző évben Keszthely töltötte be ezt a pozíciót, az az előtti időkben viszont hosszú évekig senki. Az elnök az egyik legmegbízhatóbb emberét helyezi ide.
Az együttműködés a képzési helyek között pedig egyértelmű, hiszen Nagykanizsa egyre több hallgatót vonz, növekszik a létszámuk, megfigyelhető hasonló tendencia Székesfehérváron is. Az idei évtől a HÖOK északnyugat-magyarországi régiójának elnökét a Pannon Egyetem adja a Georgikon Kar HÖK-elnöke, Lender Lajos személyében. Úgy érzem, hogy minden képzési helynek megfelelően meg van adva a súlya az érdekérvényesítésben.
A kampuszok közötti összetartás növelésére nagyon jó ötlet volt, amikor az egyik VEN-re a keszthelyi diáknapok győztes csapatát meghívták. Ez nem feltétlenül csak a HÖK-höz tartozik, a hallgatók között is önszerveződő módon működik. Nagyon jó módszer, amikor a HÖK-nek kihelyezett ülései vannak Keszthelyen vagy Nagykanizsán. Ezek kétnapos rendezvények, amikor meg tudjuk ismerni az ottani hallgatói életet, és közelebb tudunk kerülni egymáshoz. Nagyon jó példák erre a diáknapokra, gólyabálra, a boszorkánybálra, kocamurira, veszprémi rendezvényekre történő kölcsönös meghívások.

–         Térjünk vissza a tükörkérdéshez. Ha egy mondatban kellene jellemezned magad mint új HÖK-elnököt és embert, mit mondanál, hogy a hallgatók megismerjenek?

–         Céltudatos, határozott és mindenféleképpen kitartó személyiségnek tartom magamat, ami – úgy érzem – emberileg és egyébként is fontos, mind nekem, mind a hallgatóságnak javára fog válni.

–         Az Egyetemünk olvasói és szerkesztői nevében kívánom, hogy így legyen!