Varázslat tíz ujjal

gitar_est_02

Öt éve lehetünk szem- és fültanúi a gitáros zenei esteknek Felföldi Gábor, a Közművelődési Titkár szervezésében. Idén a hatvanéves Pannon Egyetemen, október 27-én este az E kamarában négy ujjvirtuóz mutatta be tudását: Bajnok Balázs, Gulyás Attila, Nagy Gergely és Szőke Tamás varázsolta el a szép számban össze gyűlt közönséget.

Azért szeretem az ilyen összejöveteleket, mert az ilyen alkalmak, amikor barátok vagy akár teljesen idegen emberek verbuválódnak össze egy viszonylag kis teremben,  mindig egy lehetséges kapcsolódási pontot ad a ‘communion’-hoz.

Az angol szó eredeti jelentése ’közösség’, de további (egyházi élettel kapcsolatos) jelentései az ’áldozás’, ‘úrvacsora’. És különösen izgalmas élmény, amikor sok ismeretlen ember egy teremben egyszerre mozgatja a lábát a varázslatos zene ütemére, amikor az öt pengető ujjával a gitáros egy hangszeren szólaltatja meg egy egész zenekar hangzásvilágát.

gitar_est_01

A zene közben létrejön a hallgató emberek között egy szimbolikus kapcsolat, és a mozgó végtagokkal együtt kialakul egy „közös tánc”. Egy olyan élményt élhetünk át ekkor, amikor emberek ülnek egymás mellett egyenrangú viszonyban: senki sem vezeti őket, senki sem akar az adott közösségben domináns lenni, mindenki együtt érez a másikkal. Egyfajta csoda történik meg, amikor úgy érezzük, egyek vagyunk a közösséggel, és láthatóan mindenki élvezi, ami éppen ott történik. Mi lehet ennek az oka?

gitar_est_03

Az ok az, ami miatt a lehető legtöbbet érdemes közösségi és kulturális összejövetelekre járni, ami miatt azt gondolom, hogy egyetemi közművelődési titkárunk az egyetemi kultúra szószólója lett: mert mindeközben a szeretet az, ami megjelenik, és ilyen alkalmakkor körbeleng és belülről eltölt minket, a közösséget, és minden idegsejtünkkel átérezzük, hogy az ember társas lény.