Különleges tajvani madárpark, a Veszprémi Állatkert verebei, többférjűség, széncinegék genetikája– avagy egy kutató ornitológus élete módfelett izgalmas

A Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Pannon Egyetem Mérnöki Kar Természettudományi Központjának egyetemi tanára és kutatócsoport-vezetője – Dr. Liker András professzor urat április 22-én, a Föld Napján egy virtuális interjú keretein belül akadémiai munkásságáról, kutatói élményeiről és tapasztalatairól kérdeztem.

2021. március 15-én a madarak viselkedése és az urbanizáció közötti összefüggések vizsgálata területén nemzetközileg is elismert kutatási eredményeinek és az évek óta tartó oktatói-nevelői munkájának elismeréseként a Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozata kitüntetésben részesült. Engedje meg, hogy őszintén gratuláljak Önnek ehhez a csodálatos elismeréshez! Kezdjünk egy kis visszatekintéssel, hiszen mindenki elindul valahonnan. Mi motiválta Önt, hogy biológiával, azon belül is ornitológiával foglalkozzon?

Már gyermekkorom óta érdekeltek az állatok, falusi gyerekként természetes volt a velük való minden napos kapcsolat. Úgy gondolom, hogy az állatok szeretete motivált, hogy a középiskola után ezen a tudományos területen kezdjem meg tanulmányaimat.

Nem mindig tanított a Pannon Egyetemen. Milyen utat járt be, amíg Veszprémbe érkezett?

A Szegedi Tudományegyetem elvégezése után Debrecenben szereztem meg doktori diplomámat, majd a Pannon Egyetemhez 2003-ban csatlakoztam. 2011-től lehetőségem nyílt a Marie Curie ösztöndíj keretein belül két évet eltölteni a Sheffield-i Egyetemen, az Egyesült Királyságban. A nemzetközi környezet és az ottani remek kutatói légkör életem meghatározó élményeit hozta el számomra, hiszen lendületet és inspirációt nyújtott a további kutatói munkám során.

Ha már a kutatásról esett szó, kérem, meséljen nekünk arról is, hogy mik az Ön főbb kutatási területei!

Számtalan projekten dolgozom kutatótársaimmal, kollégáimmal együtt, melyek hol követik, hol átfedik egymást. Egy több mint tíz éve indult projektünkben a városiasodás ökológiai hatását vizsgáljuk, hogy miként befolyásolja az emberi élettér egyre gyorsuló terjeszkedése a vadon élő állatok viselkedését. Többek között genetikai vizsgálatok segítségével szeretnénk kideríteni, hogy például a széncinegék hogyan alkalmazkodnak az ember jelenlétéhez, az ezzel járó zavaró hatásokhoz, és hogy milyen módon változnak meg táplálkozási szokásaik. 2008-ban például a házi verebek szociális viselkedését is tanulmányoztuk a Veszprémi Állatkertben.

Úgy tudom, nemcsak hazánkban, hanem Ázsiában is folytatott kutatómunkát, nevezetesen Thaiföldön.

2019-ben kezdtünk vizsgálni egy Közép-Kínában és Délkelet-Ázsiában őshonos madárfajt, mégpedig a fácánfarkú levéljárót a fordított ivari szerepek tanulmányozása céljából. Megfigyeléseinket nagyban megkönnyítette a külön e madárfaj számára kialakított madárpark Tajvanban. Ebben a kutatásban azt az elképzelést igyekszünk bizonyítani, hogy a poliandria, vagyis többférjűség kialakulását nagymértékben befolyásolja a felnőtt madarak ivararánya.

Laikusként az ember legtöbbször úgy képzeli el, hogy az ornitológus fák mögül távcsővel leskelődik, és egy kis noteszbe jegyzetel. Mi mindent takar az Ön által végzett kutatómunka, hogy néz ki a mindennapokban?

Nem teljesen téves felvetés, bár a megfigyelésen kívül sok más tevékenységet is magába foglal a munka terepen. Azon kívül, hogy lessátrak is rendelkezésünkre állnak a megfigyelésekhez, a munkához tartozik a madárhálók kihelyezése, melyek segítenek a madarak szakszerű elkapásában. Az egyedeket ilyenkor általában meggyűrűzzük, hogy később is beazonosíthatóak legyenek számunkra. Sok esetben lemérjük őket és vért is veszünk tőlük, hogy további vizsgálatoknak vethessük alá a mintákat, például elemezzük a genetikai tulajdonságaikat. Ezek a feladatok a kérdéseink megválaszolásához szükséges adatgyűjtés szempontjából bírnak nagy jelentőséggel.

Ahhoz, hogy egy kutatás sikeres legyen, nem elég egy-két nap. Megtörtént Önnel valaha, hogy lankadt a lelkesedése, kitartása?

Bizony vannak nehéz napok egy kutatómunka során. Néha előfordul az is, hogy az ember nem a várt eredményt kapja, esetleg negatív a projekt kimenetele, de szerencsére az érdeklődésem eddig mindig erősebbnek bizonyult, és remélem, hogy ez a jövőben is így marad.

Bizonyára Ön is értesült a Pannon Egyetem törekvéseiről, hogy a fenntarthatóságot és a környezettudatosságot beleépítsék az intézmény imázsába. Említhetjük például az elektromos gépjárművek érkezését, a zalaegerszegi Zöld Kampuszt, vagy a GreenLike projekt szemléletformáló programjait.

Meggyőződésem, hogy a hallgatók környezettudatosságra való nevelése kulcsfontosságú Földünk jelene és jövője szempontjából. David Attenborough- híres természettudós az Egy élet a bolygónkon című könyvét pedig mindenki számára ajánlanám, mint kötelező olvasmányt. Bár néha nehéznek tűnik, hogy minden téren környezetkímélőbben éljünk, én bízom abban, hogy idővel egyre népszerűbb lesz ez a hozzáállás. Ennek szerencsére egyre több jelét látom a fiatalok körében!

Köszönöm ezt a tartalmas beszélgetést, és további sok sikert és kitartást kívánok Önnek!

Fotók: Liker András