A szőlő a legnagyobb felületen termesztett gyógynövény

Néhány hete futótűzként terjedt a világhálón és az országos médiumokban is egy áttörő felfedezés, amely a szőlőgyökérben rejlő vegyület antidepresszáns hatása mellett daganatos májbetegségek kezelésében és az UV-sugárzás okozta bőrkárosodások megelőzésében betöltött szerepéről szól.
Ennek kapcsán beszélgettünk a kutatócsoport, egyben a Kertészeti Tanszék vezetőjével, dr. Kocsis László professzorral, egyetemünk rektorhelyettesével.

DSC_0276 V

Hogyan kezdődött, miből nőtte ki magát a kutatássorozat?

A szőlővel mondhatni évszázadok óta foglalkozunk Keszthelyen, tehát tulajdonképpen a Georgikon Kar megalapítása óta. Az 1970-es években indult a szőlőalanyokkal kapcsolatos kutatási téma. A szőlőalanyok földben rejlő részeit nevezzük szőlőtőnek, amivel pedig a 19. század végén felbukkanó szőlőgyökértetűk miatt vált szükségszerűvé foglalkozni. Az én területem pedig épp ezen szőlőalanyok vizsgálata volt. Túl vagyunk már azon, hogy mekkora a szőlőtő várható növekedése vagy a termés cukor- és savtartalmának meghatározása. Ezek után előrelépést jelentett az egészségügyi szempontból is fontos anyagok kutatása a növényben. Az egyik legismertebb a stilbén vegyületekhez tartozó resveratrol, ami szív-érrendszeri és daganatos betegségek megelőzésére szolgál. Ennek vizsgálata során jutottunk el odáig, hogy a szőlő gyökerében is található ilyen anyag, nemcsak a föld feletti részeiben.

Sejtették, hogy a gyökérben található ilyen anyag, vagy a szerencse is közrejátszott, hogy rábukkantak?

Három évvel ezelőtt, amikor ez a PhD munka elindult, elhatároztuk, hogy készítünk egy stilbéntérképet a szőlőről, hiszen annyi mindent lehetett tudni erről az anyagról, csak épp azt nem, hogy a növény mely szerveiben milyen mennyiségben van jelen, esetleg hol halmozódik fel. Tudtuk, hogy a szőlővesszőben sok van belőle, ezért úgy gondoltuk, a gyökérben is rátalálhatunk, mert ott is vannak hasonló szöveti részek. Végül be is igazolódott a várakozásunk.

Elképzelhető, hogy más növényekben is megtalálhatók ezek a jótékony hatású anyagok?

Nagyon sok növényben megtalálhatók. A gyökereikben szintén jelen vannak, de a szőlő olyan forrás, amit nem kell külön termeszteni, hiszen a Földön 7,5 millió hektáron van jelen. Ezért is szoktam mondani a hallgatóknak, hogy a szőlő a legnagyobb felületen termesztett gyógynövény a Földön.
Nagyjából hány ember vett részt ebben a kutatássorozatban, és kiknek köszönhetők az eddigi eredmények?
Munkánk első fázisa a növényi anyagok begyűjtése és mintává való előkészítése. Ebben legnagyobb szerepe dr. Németh Gyöngyi PhD hallgatónak volt. Az ő munkáját irányítottam is, de tevőlegesen részt vettem a gyökerek ásásában és azok begyűjtésében is. Mindebben a Kertészeti Tanszék technikusai is segítettek. A minták előkészítése szinte teljesen Gyöngyire maradt. Az analitikai munkákban pedig a takarmányanalitikai laboratórium munkatársai segédkeztek. Összességében elmondható, hogy volt egy kis csapat Gyöngyi mögött, de nem olyan nagy létszámú, mint amit feltételezne az ember például egy külföldi kutatóintézet esetében.

DSC_0263 V

Hol tart most a kutatás? Előreláthatólag milyen területeket érinthetnek majd az ebből elkészíthető termékek?

Mi addig jutottunk el, hogy találtunk egy olyan nyersanyagforrást, tehát a szőlőalanyok gyökerét, amit külön nem kell megtermelni és viszonylag sok áll belőle rendelkezésre. Benne pedig a korábban említett jótékony hatású molekula is bőségesen előfordul. Emellett persze rengeteg más anyag is kivonható belőle, ami humán szempontból fontos lehet. Mások már nagy lendülettel gyógyszer előállításán dolgoznak. Ezekbe a folyamatokba mi nem látunk bele, de 10-15 év múlva valószínűleg már megjelennek olyan gyógyszerek, amikben ez az anyag megtalálható lesz. Nekünk addigra kellene olyan stádiumba eljutni, hogy el tudjuk látni alapanyaggal ezeket a cégeket. Ez nem csak a gyógyszeriparra, de a kozmetikai iparra is vonatkozik. Mi nem feltétlenül olyan termékekben gondolkodunk, melyeket szabadalommal lehet védeni, sokkal inkább egyszerű gyökérextraktumban, amelyet mindkét iparág fel tud használni.

Országszerte ismertté vált a munkásságuk. Nemzetközi visszhangja is lehet, van a kutatásaiknak?

Elég visszafogottak vagyunk ezen a területen. Néhányan felhívták a figyelmünket, hogy ha nemzetközileg publikáljuk ezeket az eredményeket, amelyek teljes körű kutatása jelenleg is zajlik, akkor semmilyen pontját nem fogjuk tudni szabadalommal levédetni.

Milyen terveik vannak a jövőben?

A továbbiakban is a kutatás érdekel bennünket. Újabb PhD programot próbálunk kiírni erre a területre. Nagyon sok ötletünk van. Meg akarjuk nézni, milyen szerepe van ennek az anyagnak a szőlőgyökértetű táplálékválasztásánál, hiszen pont ezeken a szőlőalanyokon nem tud daganatos megbetegedést okozni ez a kártevő. De nagyon sok irányba lehet innen elindulni. Egy jó csomópontot találtunk, de hogy melyik irány lesz meghatározó, az függ az emberi erőforrásainktól, a kapacitásunktól és a vállalati igényektől is. Ezenkívül fontos, hogy újabb, egyetemen belüli együttműködés is létrejöhet. A Mérnöki Karon olyan berendezések állnak rendelkezésre, melyek a mi eljárásainkat sokkal jobb pozícióba helyezhetik, így ez a jövőben további kihívásokat rejt.