Egy óra pénzügyeinkről – Beszámoló a Nemzeti Bank előadásáról

A Gazdaságtudományi Kar újabb szakmai programmal örvendezette meg a pénzügyek szerelmeseit február 8-án a B épület 2. emeleti konferenciatermében, ugyanis Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezető közgazdásza, gazdaságtudományi és kiemelt ügyekért felelős ügyvezető igazgatója tartott előadást aznap a kisszámú, de rendkívüli érdeklődést mutató közönségnek.

DSC_8523 V kk

A “Soha nem látott alacsony kamatok – lehetőségek és kihívások” című eladás valószínűleg ismerősen csenghet azoknak, akik ebben a tanévben részt vettek az MNB Kiválósági Ösztöndíjprogram oklevélátadó ünnepségén. A Kar dékánja, dr. Kovács Zoltán felkonferáló beszédében elmondta, hogy a Bálna nagy rendezvénytermében elhangzottakat mindenképpen szerette volna a Pannon Egyetemre is „elhozni”, így nagyon örült, mikor Palotai Dániel elfogadta meghívását. Az előadás témája főként a 2007-2008-ban kezdődő pénzügyi válság hatása a közgazdaságtanban, illetve a gazdaságpolitikai gondolkodásban bekövetkező dinamikus átalakulás és paradigmaváltás volt.

A válság kétségtelenül rányomta a bélyegét a hosszú távú növekedésre a világ szinte minden országában, hiszen a korábbi növekedési ütemhez való visszaállás az esetek többségében még mindig várat magára, melyre részben a hiszterézis adhat választ. Az átfogó elmélet szerint a nagyobb válságokat követően emberek jelentősebb csoportja veszíti el az állását, akiknek többsége fokozatosan kerül egyre távolabb a munka világától a munkahelyek további megszűnésének, a motiváció elvesztésének és a naprakész tudás folyamatos kopásának hatására. Ennek következtében pedig az is előfordulhat, hogy széles rétegek már soha nem fognak tudni visszakerülni úgy a gazdasági vérkeringésbe, ahogy annak részesei voltak a válság kitörése előtt. Ennek pedig tartós lenyomata van az országok gazdasági helyzetére is, sokszor permanens kibocsátás csökkenés következik be, hiszen állandósulnak a magasabb munkanélküliségi ráták, alacsonyabbak lesznek az aktivitási és foglalkoztatási ráták, a vállalatoknál elmaradnak a beruházások és a fejlesztések, majd ennek következtében a termelő kapacitások is visszaesnek.

A jegybankok a helyzet orvoslása érdekében világszerte erőteljes kamatcsökkentésbe kezdtek, hiszen ennek hatására a kereskedelmi bankok kedvezőbb hiteleket tudnak nyújtani a vállalatoknak, ami a cégeket a beruházásokra és a munkahelyek számának növelésére is ösztönzi. A gazdasági növekedés ilyen módú támogatása azonban a kamatszintek soha nem látott mélypontjához vezetett. A helyzetet emellett az is súlyosbítja, hogy az államadósságok közel történelmi csúcspontra kerültek, az infláció pedig szinte alig érzékelhető, így a reál adósságteher még nehezebbé teszi a probléma megfelelő kezelését.

A szakemberek elsődleges célja tehát a helyzet megértése és a különböző kihívásokra való minél gyorsabb és hatékonyabb válasz megtalálása. Hazánkban ennek érdekében az MNB is számos lépést tett már meg az elmúlt néhány évben, mint például a tartalékok optimális szintre hozása, az inflációs célkövetési rendszer rugalmasabbá tétele, a monetáris transzmisszió erősítése, az NHP, az NTP és az önfinanszírozási programok bevezetése. Az elkövetkezendő években pedig még inkább kiemeltté válik majd a fenntartható növekedés előmozdítása, a versenyképesség fokozása, valamint a bankrendszer egészséges fejlődésének támogatása.

Fotó: Domján Attila