Ha február, akkor farsang!

Ha felteszel egy magyar embernek egy olyan egyszerű kérdést, hogy mi jut eszébe a maszkokról, jelmezekről, valószínűsítem, hogy Shakespeare maszkabálja mellett vagy azt megelőzve a farsang jut eszébe. S nem feltétlenül a velencei- vagy a riói karnevál, hanem a mohácsi busójárás vagy a helyiek, s ott a saját élményeik.

20180123_163949Sok buli van egy évben, megannyi mögöttes okkal, indokkal: névnap, keresztelő, osztálytalálkozó, stb. De egy igazán színvonalas farsanggal tán csak a szilveszter és az államalapítási ünnepünk veheti fel a versenyt (létszámban mindenképpen). Ami ezeknél a tűzijáték, a farsangnál az a kreatív megoldások: jelmez, díszítés, maszk és táncos mulatság. Amíg a szilvesztert többnyire családdal, barátokkal töltjük, a farsang egy közösségi összejövetel. Iskola- vagy munkaközösségekben találkozhatunk vele a leggyakrabban, de persze egyre újabb előfordulási formákat is ölt, hasonlóan a Halloween partik – akár tematikus – kivitelezéséhez.

Még ha jó emlékeim is vannak az osztálytársaimmal együtt készített szalagos fánkokról, a tavalyi fánksütő versenyen való részvételemről vagy az ezerféle sütemény pénzgyűjtést célzó árusításáról a suliban, a karneválok időszakáról nekem elsősorban nem az evészet ugrik be, hanem a forgatag és a kreativitás. A lázas izgalom, a sokszor újragondolt jelmezek és a koreográfia.

Van még pár képzet, amit ehhez az „ünnephez” társítok: például az egész iskolát átható sültkrumpli-illatot, a zsákbamacskán és a tombolán begyűjthető kincsek/kacatok felismeréséig bennünk lezajló izgalmat (az utóbbin egyszer egy egyhetes horvátországi szállást volt szerencsém egy barátnőmmel megnyerni, bár gyaníthatóan ez kivételes és megismételhetetlen alkalom volt).

Mivel alapvetően a saját készítésű dolgok híve vagyok, szívesen horgolok, fonok kosarat és nyitott vagyok újabb és újabb kézműves mesterség elsajátítására, így azt elég korán eldöntöttem, hogy gyermekeimnek a jövőben, vagy akár magamnak valami felnőtt beöltözős vigasságra magam készítem majd a maszkot és a jelmezt. Szívesen vágom ki papírból az álarcsablonokat és rajzolok vagy festek rájuk különböző színes mintákat (szerencsémre a felnőtt színezők jól begyakoroltatják a különféle motívumokat). Nem kell megijedni egy-egy tervtől, a megvalósítás sokszor sokkal egyszerűbb, mint a kitalálás vagy például egy útmutató.

A kreatív boltok jó alapanyagokkal, az internetes oldalak pedig temérdek ötlettel járulnak hozzá az elinduláshoz. Egy-egy projekt vezérfonala mégsem a másolás, hanem az egyedi iránti vágy legyen. Nagyon sokat tud dobni a lelkesedésen, ha csoportosan, családdal vagy baráti társasággal közösen – mindenki a maga kis csodáján szorgoskodva – készül el a megálmodott kreáció.

Tehát ha február, akkor farsang, ami már a tavasz előszelét hozza nálam. Legalábbis remélni tudom, hogy márciusban nem lesz térdig érő hó. Mindenki használja ki ezt az időszakot egy kis lelki feltöltődésre, kreatív alkotással és felhőtlen szórakozással! Bátran legyünk újra kicsit gyerek(es)ek!

20171029_161231

Fotók: Alka Tímea