Pesszimisták vagyunk, mi magyarok?(!)

Németországban töltök egy szemesztert Erasmus ösztöndíjjal. Március elején érkeztem, és azóta folyamatosan pozitív impulzusok érnek. A blogomon keresztül szeretnék neked – Kedves Olvasó- , valami pluszt adni, egy csöppnyi szeletet más kultúrából, és ami mindezzel együtt jár… Nem csak hawaii&dizsi az élet Münchenben, ezzel fejeztem be legutóbb. Miért is?

Négy-öt hónapot eltölt a diák külföldön, jól érzi magát, ismerkedik kultúrával, emberekkel, világot lát, utazgatás ide-oda, buli hegyek stb…, egyszóval élvezi az ösztöndíj adta lehetőségeket. Igen ám, csak azt se feledjük, hogy egy külföldi felsőoktatási intézmény berkein belül töltünk el egy vagy két szemesztert, így kötelességek is akadnak, méghozzá az iskola felé. Nem olyan eget rengetően sok az a tizenhat kredit, amit kötelezően teljesíteni kell, de ehhez azért valamit le is kell tenni az asztalra. Itt ez úgy adódik össze, hogy öt-hat tárgyat hallgat az ember. Mi huszonkettőt vettünk fel a biztonság kedvéért, mert jó magyar szokás szerint felmerült bennünk a kérdés, mi van, ha nem sikerül valamelyik tárgy?

Persze, benne van a pakliban ez a lehetőség is, de nem szabad/szabadna így hozzáállni a dolgokhoz. És máris elérkeztünk egy- szerintem- társadalmi problémához: Miért pesszimisták a magyarok? (Sajnos lehet általánosságban beszélni, azt gondolom, bár tisztelet a kivételnek.) A miértre nem tudom a választ, de kíváncsian várom, ha valakinek van ötlete:). Annyi biztos, hogy nemzedékek óta hurcoljuk magunkkal a pesszimizmust, amit jó lenne most már levetkőzni… Én alapvetően optimista ember vagyok, de olykor-olykor engem is elkap a hév, és átcsordul a pozitív gondolkodásmódom a másik irányba. Éppen egy ilyen periódusban lehettem, amikor összeállítottam az órarendem. A nyolc tárgy (+kettő otthon is) soknak tűnik, de ennek ellenére a hétköznapok elég lazák, viszont a vége annál húzósabb lesz prezentációkkal, beadandókkal, ráadásképpen négy vizsga, a németekkel egyenlő mércével mérve…

No de messze a július, addig még izgalmas dolgoknak nézünk elébe. Hogy mi minden pozitív élmény ért eddig , és mi várható még, arról az elkövetkező hetekben folyamatosan tudósítok.