Petruska András és a fingerstyle mesterei az E kamarában

Március 22-én a Gitáros esték programsorozat keretein belül három nagyszerű zenész lépett fel az E kamaratermében: Petruska András, Nagy Gergely és Horváth Bálint.

Petruska Andrást először az egyik hazai tehetségkutatóban láthattuk. Már ekkor kitűnt a többi induló közül, hiszen kísérőként érkezett, de énekesként jutott tovább. A tavalyi Utcazene Fesztivál szakmai zsűri díját is bezsebelte, és számos nagy fesztiválon vett részt előadóként. A veszprémi fesztiválra szívesen gondol vissza; meg is jegyzi, hogy jó újra itt lenni, igaz, kicsit konszolidáltabb környezetben. Hamar belejött a zenélésbe, nagy átéléssel játszott és énekelt, de az idő rövidsége miatt zanzásítania kellett önmagát, avagy „Petruska András ZIP fájlban”. A fájl tartalmazott például Stinget és Paul Simont, de egy fiatal, magyar feltörekvő dalszerzőtől – saját magától – is adott elő számokat. Megtudtuk, hogy a mai este „izgulós”, ugyanis új a gitárja, és még csak barátkoznak egymással. Végül bemutatta a zenekar „tagjait”: a nagybőgőst, a ritmusgitárost, a banjot és a zenekarvezetőt, aki énekelt, gitározott és kortárstáncolt. Megmosolyogtató ez az egyszemélyes zenekarosdi, de van benne igazság: Petruska előadása és játékmódja a hallgatóban a teljes zenekari hangszerelés benyomását kelti.

Ebben hasonlítanak az őt követő két zenésszel, Nagy Gergellyel és Horváth Bálinttal, a fingerstyle jeles képviselőivel. Hiszen az említett játékstílus lényege, hogy a gitáros mind az öt pengetőujját használva, egyetlen hangszeren szólaltasson meg egy egész zenekart. Mindketten a tavalyi Fringe Fesztivál díjazottjai, ahol fellépési lehetőséget nyertek az idei Budapesti Tavaszi Fesztiválra. Mivel ugyanabban a stílusban játszanak, a veszprémi estéhez hasonlóan ott is együtt fognak fellépni. Nemcsak feldolgozásokat, átiratokat adtak elő, hanem egy-egy saját szerzeményt is, amelyeknek a történetét, ihlető forrását is hallhattuk. Gergely mesélt az egyik nagy közös élményükről, egy hollandiai kempingezésről: „Felmentünk az autópályára, és a GPS azt mondta, hogy menjünk előre 970 kilométert, majd forduljunk jobbra.” Bálint egyik dala itt született; egy hollandiai kis falu rétjén játszotta el először, így a szám a kis település nevét kapta: Raalta. A fiúk felváltva játszottak, majd műsoruk végén közösen is előadtak néhány dalt, többek között egy híres Scott Joplin-szerzeményt, a ’The Entertainer’-t. Számomra nagy élmény volt az este, ugyanis még sosem találkoztam ezzel a stílussal. Ezután szeretnék.